|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 49 találat | lapozás: 1-30 | 31-49 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ulicsák Szilárd 2011. január 19.Kétmilliárd forint az Erdélyi Magyar TudományegyetemnekAkárcsak alapításakor, ismét kétmilliárd forint jut a magyar állami költségvetésből az Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. A félmilliárdos többlet nagyobb részét fejlesztésre fordítják. Fél milliárd forinttal növekedett idén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem illetve Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása – közölte rádiónkkal Ulicsák Szilárd, miniszteri biztos Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen. A kiegészítést az tette szükségessé, hogy az egyetem normatív finanszírozása feltételezett volna már idén egy 25 százalékos önrészt, de ezt a forrást a jelenlegi gazdasági körülmények között az egyetem nem tudta előteremteni, ugyanakkor évek óta nem jutott fejlesztésre sem, ami szintén elodázhatatlan. A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja megtörtént, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a szakmai akkreditációt megszerezte, de a politikai döntés késik, ugyanakkor kérdésessé vált a román állami támogatás, mert az új oktatási törvény szerint magánegyetem nem támogatható állami költségvetésből. Csak kormányközi megegyezésben reménykedhetnek – mondta Dávid László, az egyetem rektora. /mr1-Kossuth.hu, jan. 19./ Kossuth Rádió 2011. március 5.Négy bőséges esztendő az ínségesek utánAz eddigi egymilliárdról kétmilliárd forintra növeli idéntől a magyar kormány a Sapientia – EMTE és Partiumi Keresztény Egyetem közös éves költségvetését – ígérte meg egy csíkszeredai kari tanácsi ülésen Magyarország kormányának megbízottja. A pluszösszeget kizárólag beruházásokra lehet költeni: Csíkszeredában például teljesen új arculatot kap az egyetem épülete, amelynek tetőterét is beépítik. Az évről évre egyre szűkösebb költségvetési esztendők után úgy tűnik, a következő négy esztendő meghatározó lesz a Sapientia egyetem életében. „A magyar kormány megígérte, hogy 2011-től legalább négy esztendőn át az eddigi évi egymilliárd forintról a duplájára emeli a támogatását. Ez azt jelenti, hogy a következő négy évben már kétmilliárd forintból (több mint 31 millió lejből) gazdálkodhat a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem” – újságolta megkeresésünkre Makó Zoltán, a Sapientia Egyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja. A pénz elköltése szempontjából a magyar kormány csupán egyetlen elvárással él: a működési költségeket nem szabad emelni, a plusz forint-százmilliókat pedig kizárólag beruházásokra költhetik. Négy év alatt Csíkszereda több mint félmilliárd forinthoz, vagyis megközelítőleg kétmillió euróhoz juthat – az összegből három nagyobb beruházást kiviteleznének. Hőrehabilitáció és új arculat Makó szerint jelen pillanatban a legfontosabb feladatnak tekintendő – és ezzel az egyetem mindkét kara egyetért – az épület elavult fűtéshálózatának teljes kicserélése. A harminc esztendővel ezelőtt épített egykori szálloda minden ablakát, ajtaját, fűtőtestjét lecserélnék, továbbá az épület külső szigetelést is kapna. „A szigeteléssel egy időben az épület mostani külső falával párhuzamosan még egy falat építtetnénk, a két fal között pedig maradna egy 10–15 centiméter vastagságú levegőrés, ugyanis ez a módszer az egyik legjobb hőszigetelési technika” – magyarázza az első hallásra gigantikusnak tűnő elképzeléseket Makó, aki szerint ezekkel a munkálatokkal a fűtésköltségek a mostani felére csökkennének, ráadásul az egyetem épületének „szocreál” képe is megváltozna. „Hangsúlyozom, egyelőre csak elképzelésekről beszélünk. Az viszont szinte biztos, hogy mi egy, az Európai Unióban B1 típusúnak nevezett hőháztartású épület kialakításán gondolkodunk, közepesnek mondható kivitelezési ráfordítással. Most várjuk az előtanulmány elkészítésére a javaslatokat, hogy megtudhassuk, az említett beruházások mekkora összegbe fognak kerülni. A következő fázis a tervek meghirdetése lenne, majd számításaink szerint jövő év közepétől kezdődhet a tulajdonképpeni munka”. Ezekkel a beruházásokkal egy időben feljavítanák a bentlakásszobákat és a vendégtanári szobákat, a tanszékeken pedig intézetszerű oktatói felületeket is kialakítanának: gyakorlatilag minden tanszéken lenne egy nagy közösségi terem, ahonnan több kisebb – legtöbb négy tanár számára használható – helyiség nyílna. Beépítenék a tetőteret Tervben van egy úgynevezett hetedik szint kialakítása is, vagyis az egyetem mintegy kétezer négyzetméteres tetőterét teljesen beépítenék. „Itt a diákok számára közösségi termeket alakítanánk ki, ahol majd rendezvényeket lehetne szervezni. Emellett helyet kapnának kisebb tanulószobák is, amelyeket ugyancsak a diákok használhatnának. Ezek nem osztálytermek lennének” – sorolja a dékán, aki tudatában van annak, hogy biztonsági szempontból a tetőtér beépítéséhez az épület egykori építőjének az engedélyére is szükség lesz. Ezek a munkálatok leghamarabb két év múlva kezdődnének el. Újabb épületszárnyat terveznek A felsoroltak mellett négy év múlva egy „tudástranszfer-központ” építésében is gondolkodnak. „A mostani laboratóriumok és a nagyaula folytatásaként épülnének fel az új biokémiai laboratóriumok. Ezekre azért lenne szükség, mert a mostani, ilyen típusú laborok oktatási célokat szolgálnak, a mérnökképzéshez viszont szükség van technológiai laboratóriumokra is. Az új épületszárnyban helyet kapna egy tanácsadó központ is, az alsó szinten pedig egy kisebb tornatermet tervezünk, mivel az egyetemnek nincs saját tornaterme” – nyújt betekintést a leghamarabb négy év múlva megépülendő szárny helyiségkialakításába. Az egyetem idén elkészíti a tízéves fejlesztési stratégiáját is, amelyben az infrastrukturális fejlesztések mellett helyet kap a humánerőforrás fejlesztése is, amely alapján idővel akkreditációt szerezhetnének mesteri és doktori képzésekre is. Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatásokat felügyelő miniszteri biztos nemrég egy kari tanácsi ülésen vett részt, ahol tájékoztatta a Sapientia egyetem vezetőségét a magyar kormány pozitív hozzáállásáról. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eddigi éves egymilliárd forint helyett kétmilliárdból gazdálkodhat a Sapientia és a Partium Keresztény Egyetem. A intézmények között továbbra is megmarad az arány: a költségvetés egyharmadából a partiumi egyetem, kétharmadából a Sapientia egyetem gazdálkodhat. A Sapientiának járó kétharmad további három részre oszlik: háromheted rész a csíkszeredai karokat, háromheted a marosvásárhelyit, egyheted pedig a kolozsvári kart illeti. A fejlesztésekre használható összegeket Marosvásárhelyen és Kolozsváron campusépítésre fordítják. Kozán István , Hargita Népe (Csíkszereda) 2011. március 31.Cáfol az Iskola Alapítvány – Nagy Zoltán szerint nem voltak visszaélések az oktatási támogatások körülVisszautasítja Nagy Zoltán, a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány igazgatója azokat az inszinuálásokat, miszerint a magyar államnak a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatásai arra nem jogosultakhoz is eljutottak volna. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos a vajdasági Magyar Szó című napilapnak azt nyilatkozta: szigorítják a pályázat feltételeit, és a helyszínen ellenőrzik, hogy valóban az arra jogosultakhoz jut-e el a pénz. „Eddig nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén” – mondta a lapnak a miniszteri biztos. Ulicsák Szilárd úgy vélte, a határon túli szervezeteknek érdekük volt minél jobban szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekből. „Semmilyen visszaélésről nincs információnk, mi minden forinttal elszámoltunk. Amikor az új budapesti kormány hatalomra jutott, átnézték a tavalyi pályázatokat, és ezért is csak nagy késéssel, idén januárban utalták a tavalyi pénzt, miután már a sajtó is feszegette a késlekedés okát” – fejtette ki tegnap lapunknak Nagy Zoltán. Mint hozzátette, voltak olyan esetek, hogy – főleg roma nemzetiségű – gyerekeket beírattak magyar osztályba a támogatás reményében, majd nem járt iskolába az illető diák, de ezeket az eseteket kiszűrték, és a támogatást nem fizették ki. „Munkatársaink rendszeres kapcsolatban vannak az iskolaigazgatókkal, helyszíni ellenőrzéseket végeznek, a visszaélési kísérletek fennakadnak a szűrőnkön” – szögezte le az igazgató. Az oktatási-nevelési támogatások kiosztásával Romániában megbízott szervezet vezetője ugyanakkor érthetetlennek nevezte Ulicsák megjegyzését, miszerint eddig nem magyar nemzetiségű gyerekek is kaptak oktatási támogatást. „Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar–román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. Nem is lehetne nemzetiségi kritériumokat alkalmazni, hiszen az diszkriminációnak minősülne” – szögezte le Nagy Zoltán. Ami a támogatásokkal foglalkozó romániai szervezet megváltoztatására vonatkozó feltételezéseket illeti, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint ehhez újabb kormányközi egyezményre volna szükség, hiszen az érvényben levő leszögezi, hogy a lebonyolító szervezet az Iskola Alapítvány. „Ehhez indoklás kellene, illetve bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az alapítvány rosszul végezte a dolgát. Márpedig az nincs” – fogalmazott Nagy Zoltán. Az igazgató szerint Budapest alighanem valóban megpróbálja kiiktatni az Iskola Alapítványt, és mivel „nem talál rajta fogást”, időhúzásra játszik. Mint arról tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, egyre több szülő érdeklődik Erdély-szerte az illetékes irodáknál: miért nem lehet benyújtani pályázatokat a Szülőföldön magyarul program oktatási-nevelési támogatására. Ulicsák Szilárd sem tegnap, sem tegnapelőtt nem válaszolt kérdéseinkre, és nem tudtuk elérni Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt sem. Engedelmeskedik Tőkésnek az elszámoltatási biztos A magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd a magyar kormány elszámoltatási biztosa. Budai Gyula erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek – mindjárt azután, hogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján felkérte erre. Tőkés azért tartja ezt szükségesnek, mert szerinte az RMDSZ „egymaga diszponál az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött, kizárólagos monopóliumot élvezve a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a vádakra lapunk megkeresésére úgy válaszolt, „az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni”. Mint rámutatott: a román és a magyar illetékes szervek évente ellenőrzik az RMDSZ által elköltött költségvetési pénzeket, és soha semmilyen kifogásuk nem volt. S.M. L. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 4.Oktatási támogatás lesz, de mikor?Ebben az évben is lesz oktatási-nevelési támogatás. A korábban április 15-i határidõvel kiírt pályázatok idei késlekedését a magyar kormány határon túli támogatási rendszerének átalakításával magyarázzák. Már a legutóbbi kifizetések is csúsztak, az oktatási-nevelési támogatások idei kiírásának menetrendjérõl pedig nem rendelkezik érdemi információval a program lebonyolításával immár évek óta megbízott, kolozsvári székhelyû Iskola Alapítvány. Miután a korábbi alapkezelõ Szülõföld Alapot a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. váltja, valamennyi támogatás ez utóbbi intézmény kezelésébe kerül. A Háromszék megkeresésére a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságánál megerõsítették: a váltás az oktatási-nevelési, a tankönyv- és taneszköz-, illetve hallgatói támogatás folyósítására is érvényes. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy idén is lesz oktatási-nevelési támogatás. A Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. magyarországi bírósági bejegyzése még folyamatban, ez az oka a pályázati kiírások késésének. A bejegyzés elõreláthatólag néhány héten belül megtörténik, ezt követõen megjelennek a pályázati kiírások. Addig is mindenki türelmét és megértését kérjük - tájékoztatta lapunkat Lukács Bence Ákos fõosztályvezetõ-helyettes. Hogy született-e már döntés a programot lebonyolító romániai partnerszervezetrõl, többszöri kérdésre sem kaptunk tájékoztatást. Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint az alapítvány a Bethlen-alap létrehozása után hivatalos levélben fordult Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkárhoz, hogy tájékoztatást kérjen az idei pályáztatás ütemtervérõl, de nem kaptak választ. A 2009-2010-es tanévben a Szülõföldön, magyarul program keretében 122 000 magyarul tanuló iskoláskorú gyerek és 5212 egyetemi hallgató kérelmét bírálták el kedvezõen, idén ugyanennyien várják a támogatást. Az idei késlekedés sok szülõben aggodalmat keltett, többen a tavalyi ûrlapokat töltötték ki és postázták, ám ezek a pályázatok érvénytelenek, mivel a 2011-es kiírás még nem látott napvilágot. Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelõs miniszteri biztos egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: eddig nem magyar oktatásban részesülõk vagy nem magyar nemzetiségûek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén. Szerinte a határon túli szervezeteknek korábban érdekük volt minél inkább szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekbõl. Nagy Zoltán az MTI-nek adott nyilatkozatában visszautasította ezeket a feltételezéseket. Elõfordultak olyan esetek, mondta, hogy a támogatás reményében fõleg roma nemzetiségû gyerekeket beírattak magyar osztályba, de a diák nem járt iskolába. Ezeket az eseteket azonban az iskolaigazgatókkal közösen kiszûrték, a támogatást nem fizették ki. Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar-román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. A nemzetiségi kritériumok alkalmazása amúgy is diszkriminációnak minõsülne - fejtette ki az Iskola Alapítvány igazgatója Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 7.A Bethlen Gábor Alap támogatja a határon túli magyarokatA Kárpát-medencében tevékenykedõ magyar térségfejlesztési szakemberek legutóbb a kárpátaljai Antalócon találkoztak, ahol Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a magyar állam támogatásáról biztosította a hét országból érkezett részvevõket. Arról is beszámolt, hogy hamarosan megkezdi mûködését az új nemzetpolitikai elképzeléseknek megfelelõen létrehozott, a határon túli szervezetek mûködését segítõ Bethlen Gábor Alap. Kárpátalján igencsak szükség van fejlesztésre. Ocskay Gyula, a CESCI fõtitkára elmondta, az a céljuk, hogy minél több térségfejlesztési szakembert vonjanak be a közös munkába, hálózati együttmûködésbe. Nyolcvan-száz érdeklõdõ szervezetrõl tudnak eddig. A gazdasági szakemberek szerint nem szabad hagyni, hogy egy-egy régió jelentõsen elmaradjon, mert az magával rántja a többit is. Baranyi András, a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC program igazgatója elmondta, a fejlesztésekre az Európai Unió is biztosít forrásokat. Oláh Gyárfás, Alcsútdoboz polgármestere testvér települési kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kárpátalján. Elsõsorban kulturális, sport és gazdasági együttmûködésre gondolnak. Az új Bethlen Gábor Alapon keresztül a határon túl mûködõ magyar vállalkozókat és civil szervezeteket a magyar állam anyagilag is támogatni fogja. Ulicsák Szilárd elmondta, az oktatásnak kiemelt szerepe lesz. Mint mondta, korábban több minisztériumon, szervezeten át folyósították a támogatásokat, a rendszer átláthatatlan volt. A Bethlen Gábor Alap jelenti az egységesített, átlátható rendszert. Kossuth Rádió Erdély.ma 2011. április 8.Gesztusok és gusztusokAz utóbbi napok változékony idõjárásának és politikai széljárásainak köszönhetõen egészen könnyedén meg lehetett sértõdni, okkal vagy ok nélkül. Ugye, a kolozsvári magyar operában - egy SZKT címû prózai darab elõadása közben - állítólag a magyar diplomaták gyomrát megfeküdte Lakatos képviselõ tenor-humora, ezért ki kellett menniük. Bár utóbb azt is olvastuk, hogy nem tiltakozásul sietett ki a terembõl a nagykövet és a konzulok, de ennek nincs is különösebb jelentõsége. Egy másik bihari politikus, Szabó �?dön egy interjújával vágta ki a biztosítékot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnál, amiért Tõkés László EP-s képviselõre tett epés megjegyzéseket. A volt püspökre pedig Kelemen Hunor RMDSZ elnök neheztelhet, hiszen elõzõ heti egyeztetésüket követõen, amikor meghívta Tõkést beszédet mondani a Mátyás-szobor újraavatásán, másnap már azt olvashatta a hírek közt, hogy Tõkés szerint a pénzek lenyúlásában jeleskedõ RMDSZ viselt dolgai után a magyarországi elszámolóbiztos emberei kellene utánanézzenek. Kelemen persze legfennebb saját magára, önnön naivitására neheztelhet, legalábbis, ha gesztusa után másra számított. Tõkés szavai szokás szerint szinte azonnal kiváltották a pesti visszhangokat, hiszen a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelõs ifjú miniszteri biztos könnyedén és mindenféle bizonyíték nélkül letolvajozta, lecsalózta az oktatási-nevelési támogatás célba juttatásával foglalkozó határon túli szervezeteket. Általánosítva, persze. Ulicsák Szilárd a meg nem nevezett, - de tudjuk, Erdélyben az Iskola Alapítvány az egyetlen szóba jöhetõ - szervezetekrõl azt sugallja, hogy mivel ezek a szervezetek anyagilag érdekeltek minél több jogosultat elkönyvelni, ezért fordulhat(ott) elõ, hogy nem magyar nyelven tanulók, illetve nem magyar nemzetiségûek is hozzájuthattak a pénzekhez. A miniszteri biztosnak különösen az a mondata igazán rokonszenves és európai, amely visszaélésnek tekinti azt, ha magyar oktatásban részesülõ nem magyar nemzetiségû gyermek is kap a forintokból. Ugye, érzékelhetõ, micsoda hozzáértésrõl és érzékenységrõl tanúskodnak a miniszteri biztos szavai. Valószínûleg a két nappal korábbi Tõkés-sajtótájékoztatóról szóló tájékoztató jelentette számára az ügyben az egyetlen forrásanyagot. Arra azonban nem tért ki, pedig sokakat érinthet, hogy a magyar iskolába járó, vegyes házasságokból születettek esetében fél pénz jár majd? Hasznos lenne az ügy szempontjából egy Nemzetiséget Megállapító Minisztériumi Eseti Bizottság, mely a Demokrácia Központok bevonásával tudományosan meghatározza, kiben hány százaléknyi magyar vér csörgedez a támogatás egyénre szabott összegének nemzetpolitikailag helyes meghatározása végett. Csak azt nem tudom, ki néz majd azoknak a szülõknek a szemébe, akik hiába várják majd idõben azt a pénzt, ami a megvádolt szervezetek közremûködésével eddig évrõl-évre hiánytalanul eljutott a jogosultakhoz. Szûcs László Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2011. április 12.Határon átívelõ kezdeményezések mûhelyeA Kárpát-medencében tevékenykedõ civil szervezetek rendkívül hasznos térségfejlesztési mûhelyére és tapasztalatcseréjére került sor múlt hét végén a kárpátaljai Antalócon, a budapesti székhelyû Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítõ Szolgálata (CESCI) szervezésében. Maros megyét a Pro Ruris, a Pro Provincia, az EMKE és a Pro Traditio egyesületek képviselték. A munkálatokat dr. Ocskay Gyula, a CESCI fõtitkára vezette. Határtalanul - 20-25.000 magyarországi diák látogat határon túlra A konferencia résztvevõit Magyarország kárpátaljai fõkonzulja köszöntötte, majd Ocskay Gyula fõtitkár elmondta, hogy bár szervezetük a közép-európai ügyek elõmozdításáért felel, a Kárpát-medence térségének fejlõdését kiemelten magyar ügyként kezelik, hiszen ezt a térképet egyazon kultúra alakította. - E mûhely keretében próbáltuk összegyûjteni a Kárpát-medence térségeiben okosan gondolkodókat, mert érdemes hálózatot kialakítanunk, hogy egymástól tanuljunk, hogy közös projekteket és ezáltal fejlõdést generáljunk - mondta a fõtitkár. Ulicsák Szilárd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa a magyar kormány 1990 utáni támogatási és fejlesztési politikájáról beszélt. Elmondta, hogy Magyarország sok év után felfedezte az elszakadt nemzetrészeket, az elszakadt országrészeken kialakult súlyos problémákat. Ezért olyan alapítványokat hozott létre, amelyek kiemelten a magyar oktatást támogatták, így jöhetett létre a Sapientia EMTE és a Selye János Egyetem. 2004-ben a nagy rendszerek megtörtek és bukás következett be a magyar-magyar kapcsolatokban. A támogatásokat pedig stratégia nélkül átpolitizálták. Most egységes rendszerben gondolkodnak, ezt hivatott szolgálni a Bethlen Gábor Alap, melynek forrásaiból 20-30% kerül a határon túlra. Fõ cél az oktatás-nevelés támogatása óvodától egyetemig, kiemelten a határon túli magyar egyetemek támogatása és a Határtalanul program, amely révén magyarországi diákoknak határon túli tanulmányi kirándulásokat szerveznek. Ezt a programot az Apáczai Közalapítvány kezdte, tavaly 6000 diákot utaztattak, és rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptak. Idén 20-25.000 diák fog utazni. Ádám János Imre, a Nemzetgazdasági Minisztérium referense a Kárpát-medencei gazdasági térség programjáról, dr. Baranyai András az EU határain átívelõ területi együttmûködési programokról, Kajner Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese a helyi termékek piacra jutásának lehetõségeirõl beszélt. Továbblép a Székelyföldi legendárium A Kárpát-medencébõl összesereglett civilek több jól mûködõ szervezettel és modellel ismerkedhettek meg, mint például az oszkói Hegypásztor Kör, a szabadkai Tudományi Társaság, amely a falusi vendéglátás lehetõségeit ismertette, az Ipoly menti Kulturális és Turisztikai Társulással, illetve az ipolyszalkai élõ tájház történetével, továbbá az Ormánsági Alapítvánnyal és az itt élõ emberek gondjaival. A székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a hagyományos székely gyümölcsösök újratelepítési és gyümölcsfeldolgozási projektjét mutatta be. Nagy sikere volt a Székelyföldi legendáriumnak, melyet Drakula ellenében gondoltak ki, azért, hogy a székely gyerekek saját monda- és legendakincsük világában nõjenek fel. Az eddig feldolgozott 140 legendából könyv és rajzfilm is készül. A projektet, amely turisztikai elképzelésekkel is társul, Fazakas Szabolcs, a Konnertfilm producere ismertette. - Tervünk, hogy átlépjük a Székelyföld határait és a legendáriumot kiterjesszük az egész Kárpát-medencére - mondta a projekt ötletgazdája. A konferencia résztvevõi a szerednyei borpincében ismerkedhettek meg a vidék híres boraival. Mezey Sarolta, Népújság; Erdély.ma 2011. május 3.Rosszul járnak a szülõkA vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettõl a héttõl ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülõknek továbbra sincs erre lehetõségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást. A vajdaságiak, a délvidékiek vagy kárpátaljaiak ettõl a héttõl ismét pályázhatnak a magyar osztályokban tanuló gyerekeiknek járó oktatási-nevelési támogatásra, ám a romániai szülõknek továbbra sincs erre lehetõségük. Nem tisztázott ugyanis, hogy Romániában melyik szervezeten keresztül bonyolítja le a magyar kormány a pályáztatást. A nemzetpolitikai államtitkárság vasárnap este közölte, hogy a határon túliaknak szánt összegek fölött rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. a lebonyolító szervezetek segítségével a hét folyamán megjelenteti a pályázati kiírásokat. Az oktatási-nevelési támogatások romániai kezelése eddig az Iskola Alapítvány feladata volt, ám a szervezetet Budapest nem értesítette a pályázati kiírásokról. Hetek óta sürgetjük a nemzetpolitikai államtitkárságot, hogy megtudjuk, mi történik az oktatási-nevelési támogatásokkal, de nem kaptunk választ - jelentette ki lapunknak Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója. Tájékoztatása szerint ezen a héten tisztázzák az államtitkárság illetékeseivel, mi történik a romániai pályázatokkal, addig a kiírások biztos, hogy nem jelennek meg. Budapest hallgatásának oka vélhetõen az, hogy a magyar kormány az Iskola Alapítvány helyett a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) bízná meg a támogatási program lebonyolításával. Ezt Kövér László magyar házelnök kabinetfõnöke, Veress László erõsítette meg a hét végén a Szatmári Magyar Hírlapnak. Csakhogy errõl a magyar kormány hivatalosan a pedagógusszövetséget sem értesítette. Informálisan valóban volt már arról szó, hogy idén átvegyük a támogatási program lebonyolítását. Ám szerzõdést nem kötöttünk, sõt Budapestrõl hivatalosan nem is kerestek meg ebben az ügyben - nyilatkozta lapunknak az RMPSZ elnöke. Burus Siklódi Botond így kizártnak tartja, hogy a pedagógusszövetség ezen a héten kiírja a pályázatokat. Felvetésünkre elmondta: az RMPSZ rendelkezik a program lebonyolításához szükséges infrastruktúrával. Minden erdélyi megyében van irodánk - magyarázta. Burus emlékeztetett, hogy az elsõ Orbán-kormány megbízásából az RMPSZ 2002-2003-ban már foglalkozott a támogatási program lebonyolításával. Ha Budapest valóban az RMPSZ-re akarja átruházni a pályázati program lebonyolítását, ahhoz a román kormány beleegyezését is kell kérnie. Nagy Zoltán - aki államtanácsosként Markó Béla miniszterelnök-helyettes kabinetjének is tagja - emlékeztetett arra, hogy 2003. szeptember 23-án kormányközi megállapodást írt alá Medgyessy Péter magyar és Adrian Nãstase román miniszterelnök a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról. A megállapodás 6. cikkelye az Iskola Alapítványt nevesíti az oktatástámogatási pályázatok lebonyolító szervezetként. Nagy Zoltán hangsúlyozta: eszerint a nemzetpolitikai államtitkárság felrúgná a kormányközi egyezményt, ha az RMPSZ-re bízná a pályázatokat. Tudtommal még nem keresték meg a román kormányt azzal a kéréssel, hogy módosítsák az egyezményt. Az RMDSZ hozzájárulása nélkül nem is lehetne módosítani - magyarázta az államtanácsos. Nagy Zoltán szerint az Orbán-kormány nem is teheti meg, hogy egyoldalúan felrúgja a megállapodást. Az államtanácsos a kormányközi szerzõdésekrõl szóló 1969-es bécsi egyezményre hivatkozott, amelynek értelmében egy szerzõdés valamennyi részes fél egyetértésével, a többi szerzõdõ állammal történt tanácskozás után szûnhet meg, hacsak errõl másképp nem rendelkezik. Mivel a 2003. szeptember 23-i megállapodás nem tartalmaz a felmondásra/kilépésre vonatkozó rendelkezéseket, ez csakis mindkét fél egyezségével szüntethetõ meg - mondta Nagy Zoltán. Lapunk tegnap megkereste az ügyben a budapesti illetékeseket is, ám sem a nemzetpolitikai államtitkárság vezetõjét, Répás Zsuzsannát, sem a határon túli támogatások ügyével megbízott miniszteri biztost, Ulicsák Szilárdot nem sikerült elérnünk. Cseke Péter Tamás �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 6.Zavarja az RMDSZ-t, hogy az RMPSZ kezeli az oktatási támogatásokatA Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - elfogadva a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. felkérését - vállalja a 2010-2011-es tanévben a Szülõföldön magyarul pályázati folyamat lebonyolítását - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ újonnan megválasztott elnöke, illetve Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke. Mint hangsúlyozták, csupán a lebonyolításban vállalnak szerepet, eljuttatják a pályázati csomagokat a megfelelõ helyekre, begyûjtik és ellenõrzik azokat, majd javaslatot tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt.-nél, a pályázatok elbírálását és a támogatások kiosztását pedig már ez utóbbi végzi. Lászlófy Pál azért tartotta fontosnak többször is megemlíteni, hogy a kifizetésekkel nem õk foglalkoznak, mivel õk csak mûködési támogatásban részesülnek, és maga a pályázati folyamat sikeres lebonyolítása inkább erkölcsi sikert fog számukra jelenteni. Ez a feladat erkölcsi felelõsség, és csak erkölcsi sikerünk lehet - fogalmazta meg Lászlófy, aki szerint ez a feladat a szervezet megerõsödésében is nagy szerepet játszhat. A pályázat lebonyolításában egyébként már van tapasztalata a pedagógusszövetségnek, hiszen 2003 elõtt két évig tevékenykedett ezen a területen, mielõtt megszûnt a megbízatásuk, mivel a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványra bízta a feladatot. RMDSZ-es ágálás Az RMDSZ így érthetõ módon ellenzi a magyar kormány döntését, amelyet szerdán Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes személyesen közölt Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával. Kelemen Hunor csütörtökön a Krónikának politikai lépésként értékelte, hogy immár nem a szövetség szervezete kezeli az oktatási-nevelési támogatást, további kérdésünkre azonban azt már nem nevezte politikai gesztusnak, hogy 2003-ban a Nãstase- és a Medgyessy-kormány éppen a pedagógusszövetségtõl irányította át a program lebonyolítását az Iskolához. Az RMDSZ elnöke szerint amikor két miniszterelnök aláír egy megállapodást, azt lehet politikai egyezségnek nevezni, emlékeztetett azonban, hogy 2002-ben egy hasonló, Adrian Nãstase és Orbán Viktor szentesítette kormányközi megállapodás alapján lehetett igényelni a magyarigazolványt. Szakmailag nehezen lehet indokolni a megállapodás felrúgását, hiszen az Iskola Alapítvány kifogástalanul bonyolította le a programot. Egy kormányközi megegyezés egyoldalú felbontása nemzetközi jogszabályokba ütközne, másrészt ehhez hozzá kell járulnia a román kormánynak is, amelynek, ne feledjük, tagja az RMDSZ is - jelentette ki Kelemen, hozzátéve: ha a magyar kormány a Nãstase-Medgyessy-paktumot kikerülve bízná az RMPSZ-re az ösztöndíjak folyósítását, akkor megtörténhet, hogy a támogatások adókötelesek lesznek Romániában, ugyanakkor a program a személyi adatgyûjtést szabályozó szigorú feltételeknek sem felelne meg. Az óvodásoknak is jár támogatás Az idei támogatások kapcsán Burus-Siklódi Botond elmondta, bár késett a pályázat kiírása, mindenkinek lesz lehetõsége bekapcsolódni, senki nem fog sérülni jogaiban. Az idei évtõl ugyanakkor szeretnék komolyabban venni az ellenõrzést, hiszen elõfordulhat, hogy valakik hamis adatokkal pályáznak, így szúrópróbaszerû ellenõrzéseket iktatnak be ezek kiiktatására. �?jdonság továbbá, hogy idéntõl a nevelési, oktatási támogatásra (20 000 Ft), valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatásra (2400 Ft) nemcsak az iskolások, hanem óvodások is pályázhatnak, de szintén benyújthatnak ûrlapot hallgatói támogatásra (2800 Ft) azok az egyetemisták, akik Románia valamely felsõoktatási intézményében magyarul tanulnak. Egyéni elbírálásban részesülnek azok a diákok, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18 évet, valamint a fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesülõk. Lényegi változás a pályázók szempontjából nem történt, csupán a postacím, ahová pályázataikat továbbítaniuk kell - mutatott rá az RMPSZ elnöke. Idéntõl ugyanis a szervezet Teleki Oktatási Központjába várják az ûrlapokat, Szovátára. Idén 30-40 ezer óvodás, 120-125 ezer iskolás és mintegy 6-7 ezer egyetemi hallgatói pályázat benyújtására számítanak. A pályázati ûrlapokat a remények szerint május 15-éig valamennyi tanintézetbe eljuttatják, de már most is elérhetõ az RMPSZ honlapján, valamint a www.szulofoldonmagyarul.ro oldalon. A pályázatok leadási határideje június 30., a támogatások kiosztására szeptemberben kerülhet sor. A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában, egy eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következõ címre: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147., postafiók 1. További tájékoztatás az RMPSZ irodájában a 0266-371377-es, a Teleki Oktatási Központban a 0265-570725-ös telefonszámon, vagy a külön ebbõl a célból mûködtetett, a Romtelecom hálózatában ingyenesen hívható 080080039-es számon kérhetõ. (Bankszámlára küldik a pénzösszegeket. 5-6 milliárd forintos támogatással számol idén a magyar kormány - közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a program meghirdetését követõen. A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. vezetõje elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentõs arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség, illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10-30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezõbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne. A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon - jegyezte meg Ulicsák, hozzátéve: az új rendszer akár már õsztõl, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne.) Forró Gyöngyvér, Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. június 15.Vizi a Bethlen-kollégium élénMegtartotta alakuló ülését a Bethlen Gábor Alap nyílt pályázatainak döntéshozatalában szerepet betöltõ kilenctagú kollégium; a döntéseket elõkészítõ testület elnöki tisztét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felkérésére Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke vállalta - közölte tegnap a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel. A tájékoztatásban nem szerepel, kiket nevezett ki a Bethlen Gábor Alapot vezetõ háromfõs bizottság a kollégium tagjaivá. Közlésükben csak ez áll: a testület tagjai a magyar közigazgatás határon túli magyar ügyekkel foglalkozó vezetõ tisztségviselõi, valamint neves külsõ szakértõk lettek. Mint korábban beszámoltunk róla, a jogelõd Szülõföld Alaptól eltérõen a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázatok elbírálásában nem kapnak szerepet a határon túli szervezetek képviselõi; mi több, a döntéseket elõkészítõ kilencfõs kollégium tagjai csak magyar állampolgárok lehetnek. Ezt korábban Ulicsák Szilárd, a határon túliak támogatását felügyelõ miniszteri biztos az �?MSZ-nek azzal magyarázta: nagyon bonyodalmas lett volna ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselõjüket, mint ahogy az a Szülõföld Alap esetében történt. Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek. Mint ismert, a pályázatok elbírálásában amúgy sem a kollégiumé lesz a végsõ szó. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény elõírásai szerint a testület döntés-elõkészítõ javaslata az alapkezelõt vezetõ bizottság jóváhagyásával válik érvényessé. Ez utóbbi testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár. Cs. P. T. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 22.Semjén: szeptemberben elindul a nemzeti regiszter- Szeptemberben elindul a nemzeti regiszter - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes szerdán a Parlamentben. A kereszténydemokrata politikus a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság ülése után újságírók elõtt elmondta, hogy a regisztert a közigazgatási és igazságügyi tárca fogja koordinálni. Mint kifejtette, 2500 magyar szervezet nevét ismerik, rajtuk keresztül szeretnék elérni a különbözõ üzenetekkel a világ magyarságát. Az emigrációban élõk nemcsak magyarul, hanem angolul is megkapják majd az üzeneteket, a késõbbiekben pedig spanyolul is eljuttatják azokat a dél-amerikaiakra való tekintettel - mondta. Hozzátette: ennek a jelentõsége az, hogy a magyar nemzet történelmi okokból világnemzet lett, amely nemcsak Magyarországon és a Kárpát-medencében él, hanem a világban szétszórtan, és mi nem mondunk le egyetlen magyarról sem azokról sem, akik az emigrációban harmadik-negyedik generációként már nem tudnak úgy magyarul, mint az anyaországiak. Az egyes minisztériumok még a nyár folyamán elkészítik azokat az üzeneteket, amelyeket saját területükrõl a magyarság felé szeretnének eljuttatni - mondta. Közölte azt is, felkérte a tárcákat, hogy belátható idõn belül gyûjtsék össze azokat a jogszabályokat, amelyek a határon túl élõ, de már magyar állampolgárságúakra vonatkozhatnak. Ezeket szeretnék áttekinteni, hogy az egyes kedvezményekbõl, támogatási formákból õk is részesülhessenek. Semjén Zsolt az ülés után szolidaritását és együttérzését fejezte ki a gyulafehérvári magyarokat ért atrocitás miatt. �?gy fogalmazott: a katolikus rektort brutálisan bántalmazták magyarsága és egyházhoz tartozása miatt. Leszögezte: Magyarország és személyesen õ is, mélységesen elkötelezett a román-magyar együttmûködés mellett, mindkét országnak nemzeti érdeke a legszorosabb együttmûködés. Az elmúlt idõszakban nagy lépéseket tettek a bizalmi alapon való együttmûködésre, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lennének problémák, s példaként említette a házsongárdi temetõ magyar sírjainak meggyalázását, illetve ezt a nyilvánvalóan etnikai, esetleg vallási hátterû akciót Gyulafehérváron. Az együttmûködés érdekeit azt szolgálja, ha a román hatóságok hathatós lépéseket tesznek az ilyen esetek megakadályozására és a felelõsök megbüntetésére, a temetõ sírjainak védelmére - mondta. Kitért arra is, hogy Magyarország elkötelezett Románia schengeni csatlakozása mellett, s az, hogy ez ilyen elõre haladott állapotban van, Magyarországnak meghatározó szerepe van. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta, az ülésen tájékoztatót tartott Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a hamarosan a Bethlen Gábor alap keretében mûködõ nyilvántartási rendszerrõl. Ebben minden olyan támogatás, ami határon túlra kerül megtalálható lesz - mondta, hozzátéve: arra hívták fel az egyes tárcákat, hogy a náluk mûködõ különbözõ támogatásokat tüntessék fel ebben a rendszerben. Mint kiemelte: pontosan szeretnék látni, mely területeken vannak párhuzamosságok, illetve hol van még szükség esetleg plusz támogatásokra. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a különbözõ tárcákkal folyamatos a kapcsolattartás a határon túli ügyekben, s szinte minden minisztérium hatáskörében megjelennek ilyen feladatkörök. A tanácskozáson szó volt az EU-elnökség eredményeirõl is, és elhangzott, hogy különösen a kulturális sokszínûség témájában értek el eredményeket. A nemzeti kisebbségek védelme hangsúlyosabban szerepel az alapjogi kartában és a jogi elvek között is - tette hozzá. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva a határon túli magyarok szavazati jogáról ismét leszögezte: lesz szavazati joguk, ez következik az alaptörvénybõl is. A KDNP és számos meghatározó Fidesz-KDNP politikus álláspontja az, hogy a legegyszerûbb és legjobb, ha az uniós választásokhoz hasonlóan egy pártlista van és erre lehet a világon mindenhonnan voksolni. A magyarországi pártok listáin szerepelhetnének emblematikus határon túli magyar képviselõk, s a választás lebonyolítása így lenne legegyszerûbb - mondta. MTI 2011. július 10.Határon túliak támogatásaPénteken Szatmárnémetiben járt Ulicsák Szilárd, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok és költségvetési források áttekintéséért és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. A Magyarországról érkezett miniszteri biztos teljes mértékben áttekinti a 2010-es határon túli magyar-, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárca vonatkozó pénzeszközeit is. Feladata, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. Az ő hatáskörébe tartozik a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését biztosító pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása. A biztos a nemzetpolitikáért felelős miniszter képviseletében konzultációt kezdeményez és folytat le a különböző tárcák határon túli magyar célelőirányzatokat kezelő államtitkáraival és szakmai stábjaikkal is. Szatmári kötődések Ulicsák Szilárd bevezetőjében elmondta, hogy 1973–ban született Szatmárnémetiben, magyar görög katolikus papi családban. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdte tanulmányait, 1989–ben családjával együtt települt át Magyarországra. 1999–től vett részt a Határon Túli Magyarok Hivatalában induló Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítási munkálataiban, majd 2000–től az ezzel a feladattal megbízott programirodát (később főosztályt) vezette. 2004–ben lépett ki a HTMH-tól, majd az Európai Parlamenti választásokat követően Gál Kinga EP–képviselő magyarországi tanácsadója lett. A határon túliakat támogató Bethlen Gábor Alap nem véletlen kapta nevét a fejedelemről, akinek céljai között szerepelt a Tündérkert, vagyis Erdély független államként való létrehozása. A határon túli magyarok támogatására már 1990–ben pénzt különített el az akkori kormány, később a támogatásra szánt összeget közalapítványok osztották szét. Jelenleg 12–13 milliárd forintot szán a kormány a határon túliaknak, ennek nyolcvan százalékát oktatási és nevelési támogatásokra fordítják. Az oktatás mellett, kiemelt pont az egyházak és a válalkozások támogatása. A népességfogyás, csak része a demográfiai fogyásnak, a problémát az asszimiláció és az elvándorlás okozza. Ezt pedig csak úgy lehet megállítani, ha a határon túliak segítséget kapnak életszinvonaluk növeléséhez. Legnagyobb problémák a szórványokban vannak. Nem biztos, hogy érdemes olyan térségekbe befektetni, ahol a magyarok nem tudnak megmaradni, sokkal eredményesebb őket a tömbbe csalogatni és ott biztosítani számukra megélhetést. Hosszú távú tervek Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának elnöke ismertette azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket 2020–ig le lehet hívni. A pályázati lehetőségekről és a támogatási összegek lehívásáról a Szatmárnémeti Demokrácia Központban is lehet érdeklődni. Zatykó Gyula, az EMNT Demokrácia Központ irodahálózatának regionális koordinátora arról beszélt, hogy az EMNT legfőbb célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldjükön történő megmaradása. Szülőföldjükön kell tartani a fiatalokat, ennek feltétele a jobb életszínvonal. Ki kell használni a határ menti lehetőségeket. A nemzeti összetartozás benne kell legyen a hétköznapjainkban. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke eredményesnek tartja a Demokrácia Központok munkáját, régi álom egy ilyen hálózat kialakítása. A Bethlen Gábor Alap, egy olyan támogatási forma, amelyikről le akarják rántani a pártpolitikai burkot. Ezért van az, hogy a hamarosan bejegyzésre kerülő Erdélyi Magyar Néppárt nemzetpolitikával, az EMNT nemzeti és gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. erdon.ro 2011. július 11.Bővül a felsőoktatási kínálat SzékelyudvarhelyenTovább bővül a felsőoktatási kínálat Székelyudvarhelyen. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem a már meglévő tanítóképzés mellett ősztől informatika szakot is indít, 2012-től pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek is lesz a városban kihelyezett tagozata. A kihelyezett kar beindításáról Bunta Levente polgármester tavaly már egyeztetett a BBTE rektorával, nemrégiben pedig személyesen tárgyalt a matematika és informatika kar tanszékvezetőjével és dékánhelyettesével, dr. Soós Annával. Ennek eredményeként 20–30 hellyel beindulhat a diplomás képzés Székelyudvarhelyen is. A matematika–informatika oktatás a Móra Ferenc Általános Iskolában zajlik majd. Bunta Levente polgármester ugyanakkor megbeszélést folytatott Ulicsák Szilárddal, a Bethlen Gábor Alap vezetőjével, továbbá Kató Bélával, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével is azért, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek Udvarhelyen is legyen kirendeltsége. A tárgyalások eredményeként 2012-től Székelyudvarhelyen faipari, energetikai és turisztikai szakokon is tovább lehet majd tanulni, a város vezetése még keresi a megfelelő ingatlant. A székely város elöljárója úgy látja, az elmúlt évtizedekben Udvarhely a felsőoktatás fejlesztésében lemaradt Csíkszeredához, Marosvásárhelyhez és Sepsiszentgyörgyhöz képest, de a jövőben igyekszik felzárkózni a közeli nagyobb városokhoz ezen a területen is. Nem szegényes most sem egyébként a felsőoktatási kínálat Székelyudvarhelyen. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanítóképzés folyik, a magyarországi Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának kihelyezett tagozatán több szakon is tovább lehet tanulni, valamint a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem kihelyezett tagozatán is szerezhető felső fokú oklevél. Deák Emese. Krónika (Kolozsvár) 2011. július 12.Kárpát-medencei vidékfejlesztési, együttműködési fórumKét év késésben? A hét végén Budapesten tartották a Magyarország Kormánya és Vidékfejlesztési Minisztériuma által szorgalmazott, 2020-ig kitekintő Nemzeti Vidékstratégia részeként a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programját, mely magában foglalja a gazdaszervezetek, illetve az anyaországi és a külhoni gazdák közötti kapcsolatépítés, együttműködés ösztönzését a közös álláspont, a térség kormányainak is javasolható egységes fellépés érdekében. A fórumra meghívták az elszakított területek mértékadó magyar politikai, illetve gazdatömörüléseinek a képviselőit, köztük Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Észak-Erdélyi Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének a képviselőit is. Az anyaországi meghívottak között volt Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke; Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke; Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alap elnöke; Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium is államtitkári rangon képviseltette magát. A Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórumról kiadott közös nyilatkozatban kijelentik: a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, a vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence szerte. A magyar közösségek által lakott területek gazdasági ereje nem függetleníthető egymástól: egyazon piacban, egy hálózatban kell, hogy gondolkodjunk. A vidékfejlesztés terén is fenntarthatóságra, partnerségre, közösségi szellemre van szükség. Ezért az új nemzetpolitika a legszélesebb partnerségben gondolkodik a stratégiaalkotás, a támogatáspolitika, valamint a helyi közösségek és az egyének szintjén. E törekvéseket tükrözik a Magyar Kormány eddigi lépései, az egyszerűsített honosítás bevezetése, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény meghozatala, a megújított támogatáspolitika és a MÁÉRT összehívása is. A találkozón – Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit, melyhez a társminisztériumok képviselőit követően a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt, fejtették ki elképzeléseiket. A hét szomszédos ország küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában, és készségüket a további külhoni szervezetekkel, valamint kormányzati tényezőkkel kibővülő konzultációsorozat folytatására. Az egyeztető fórumon az RMGE-t Sebestyén Csaba elnök és Kocsik József elnökségi tag képviselte. Amint az elnök elmondta, ha a 2009-ben Aradon elhatározott Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását a jelenlegi magyar kormány felvállalta volna, beemelte volna az anyaország vidékfejlesztési stratégiájába, most két év előnyben lehetnénk. Ezzel viszont elszalasztottunk egy óriási lehetőséget: az anyaország akkor volt az EU soros elnöke, amikor Adrian Cioloş a mezőgazdasági biztos. Most, talán olyan Kárpát-medencei agrárstratégiát lehetett volna elfogadtatni, ami minden magyar gazdának segíthetett volna. Sebestyén Csaba elnök szerint, most már ezzel kicsit késésben vagyunk, mivel a 2013. utáni EU-agrárpolitika már ki van dolgozva. Az RMGE-képviselők külön találkoztak Ángyán József államtitkárral, akivel tisztázták: a Minisztérium és az Egyesület között létezik érvényes együttműködési megállapodás. Közben azonban változtak az idők és a miniszterek, ezért azt fel kell újítani – az újnak az aláírását szeptemberre tervezik. A Minisztérium továbbra is támogatja az Egyesület tagjainak az anyaországi kiállításokon való részvételét – összegezte az Ángyán József államtitkárral folytatott külön megbeszélések eredményeit Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. Nyugati Jelen (Arad) 2011. július 12.Határon túliak támogatásaPénteken Szatmárnémetiben járt Ulicsák Szilárd, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok és költségvetési források áttekintéséért és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter. A Magyarországról érkezett miniszteri biztos teljes mértékben áttekinti a 2010-es határon túli magyar-, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárca vonatkozó pénzeszközeit is. Feladata, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. Az ő hatáskörébe tartozik a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését biztosító pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása. A biztos a nemzetpolitikáért felelős miniszter képviseletében konzultációt kezdeményez és folytat le a különböző tárcák határon túli magyar célelőirányzatokat kezelő államtitkáraival és szakmai stábjaikkal is. Szatmári kötődések Ulicsák Szilárd bevezetőjében elmondta, hogy 1973–ban született Szatmárnémetiben, magyar görög katolikus papi családban. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdte tanulmányait, 1989–ben családjával együtt települt át Magyarországra. 1999–től vett részt a Határon Túli Magyarok Hivatalában induló Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítási munkálataiban, majd 2000–től az ezzel a feladattal megbízott programirodát (később főosztályt) vezette. 2004–ben lépett ki a HTMH-tól, majd az Európai Parlamenti választásokat követően Gál Kinga EP–képviselő magyarországi tanácsadója lett. A határon túliakat támogató Bethlen Gábor Alap nem véletlen kapta nevét a fejedelemről, akinek céljai között szerepelt a Tündérkert, vagyis Erdély független államként való létrehozása. A határon túli magyarok támogatására már 1990–ben pénzt különített el az akkori kormány, később a támogatásra szánt összeget közalapítványok osztották szét. Jelenleg 12–13 milliárd forintot szán a kormány a határon túliaknak, ennek nyolcvan százalékát oktatási és nevelési támogatásokra fordítják. Az oktatás mellett, kiemelt pont az egyházak és a vállalkozások támogatása. A népességfogyás, csak része a demográfiai fogyásnak, a problémát az asszimiláció és az elvándorlás okozza. Ezt pedig csak úgy lehet megállítani, ha a határon túliak segítséget kapnak életszínvonaluk növeléséhez. Legnagyobb problémák a szórványokban vannak. Nem biztos, hogy érdemes olyan térségekbe befektetni, ahol a magyarok nem tudnak megmaradni, sokkal eredményesebb őket a tömbbe csalogatni és ott biztosítani számukra megélhetést. Hosszú távú tervek Mátis Jenő, az EMNT gazdasági bizottságának elnöke ismertette azokat a pályázati lehetőségeket, amelyeket 2020–ig le lehet hívni. A pályázati lehetőségekről és a támogatási összegek lehívásáról a Szatmárnémeti Demokrácia Központban is lehet érdeklődni. Zatykó Gyula, az EMNT Demokrácia Központ irodahálózatának regionális koordinátora arról beszélt, hogy az EMNT legfőbb célkitűzése a határon túli magyarok szülőföldjükön történő megmaradása. Szülőföldjükön kell tartani a fiatalokat, ennek feltétele a jobb életszínvonal. Ki kell használni a határ menti lehetőségeket. A nemzeti összetartozás benne kell legyen a hétköznapjainkban. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke eredményesnek tartja a Demokrácia Központok munkáját, régi álom egy ilyen hálózat kialakítása. A Bethlen Gábor Alap, egy olyan támogatási forma, amelyikről le akarják rántani a pártpolitikai burkot. Ezért van az, hogy a hamarosan bejegyzésre kerülő Erdélyi Magyar Néppárt nemzetpolitikával, az EMNT nemzeti és gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. Erdon.ro 2011. július 12.Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórum – Két év késésbenHét végén Budapesten tartották a Magyarország Kormánya és Vidékfejlesztési Minisztériuma által szorgalmazott, 2020-ig kitekintő Nemzeti Vidékstratégia részeként a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programját, mely magában foglalja a gazdaszervezetek, illetve az anyaországi és a külhoni gazdák közötti kapcsolatépítés, együttműködés ösztönzését a közös álláspont, a térség kormányainak is javasolható egységes fellépés érdekében. A fórumra meghívták azelszakított területek mértékadó magyar politikai, illetve gazdatömörüléseinek a képviselőit, köztük Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Észak-Erdélyi Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének a képviselőit is. Az anyaországi meghívottak között volt Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke; Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke; Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alap elnöke; Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium is államtitkári rangon képviseltette magát. A Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórumról kiadott közös nyilatkozatban kijelentik: a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, a vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence szerte. A magyar közösségek által lakott területek gazdasági ereje nem függetleníthető egymástól: egyazon piacban, egy hálózatban kell, hogy gondolkodjunk. A vidékfejlesztés terén is fenntarthatóságra, partnerségre, közösségi szellemre van szükség. Ezért az új nemzetpolitika a legszélesebbpartnerségben gondolkodik a stratégiaalkotás, a támogatáspolitika, valamint a helyi közösségek és az egyének szintjén. E törekvéseket tükrözik a Magyar Kormány eddigi lépései, az egyszerűsített honosítás bevezetése, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény meghozatala, a megújított támogatáspolitika és a MÁÉRT összehívása is. A találkozón – Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit, melyhez a társminisztériumok képviselőit követően a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt, fejtették ki elképzeléseiket. A hét szomszédos ország küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában, és készségüket a további külhoni szervezetekkel, valamint kormányzati tényezőkkel kibővülő konzultációsorozat folytatására. Az egyeztető fórumon az RMGE-t Sebestyén Csaba elnök és Kocsik József elnökségi tag képviselte. Amint az elnök elmondta, ha a 2009-ben Aradon elhatározott Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását a jelenlegi magyar kormány felvállalta volna, beemelte volna az anyaország vidékfejlesztési stratégiájába, most két év előnyben lehetnénk. Ezzel viszont elszalasztottunk egy óriási lehetőséget: az anyaország akkor volt az EU soros elnöke, amikor Adrian Cioloş a mezőgazdasági biztos. Most, talán olyan Kárpát-medencei agrárstratégiát lehetett volna elfogadtatni, ami minden magyar gazdának segíthetett volna. Sebestyén Csaba elnök szerint, most már ezzel kicsit késésben vagyunk, mivel a 2013. utáni EU-agrárpolitika már ki van dolgozva. Az RMGE-képviselők külön találkoztak Ángyán József államtitkárral, akivel tisztázták: a Minisztérium és az Egyesület között létezik érvényes együttműködési megállapodás. Közben azonban változtak az idők és a miniszterek, ezért azt fel kell újítani – az újnak az aláírását szeptemberre tervezik. A Minisztérium továbbra is támogatja az Egyesület tagjainak az anyaországi kiállításokon való részvételét – összegezte az Ángyán József államtitkárral folytatott külön megbeszélések eredményeit Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. Balta János. Nyugati Jelen (Arad) 2011. augusztus 3.Személyi változások magyarságügybenUlicsák Szilárd távozik, új poszton Zákonyi Botond Távozik a Bethlen Gábor alapkezelő éléről Ulicsák Szilárd és az igazgatóság több tagja – erősítette meg az MTI információját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága tegnap. Mint közölték, a jelenlegi igazgatóság szeptember közepéig látja el feladatát, az ügyintézés folyamatos Ulicsák Szilárd április közepén került az alap forrásait koordináló alapkezelő zrt. élére, előtte miniszteri biztosként felügyelte a határon túli magyarok támogatáspolitikáját. A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként egységesíti a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert, az erről szóló törvényjavaslatot 2010. december 23-án fogadta el a magyar parlament. Az alaphoz kapcsolódó Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. a határon túli magyarok számára a közigazgatási tárca költségvetésében elkülönített mintegy 13 milliárd forint szétosztásáért felelős. Ulicsák Szilárdot a tegnapi nap folyamán próbáltuk megkeresni, hogy megtudjuk távozásának okát, de nem vette fel a telefont. Zákonyi Botond személyében kisebbségpolitikai szakértő, volt brüsszeli és bukaresti diplomata vette át a héten a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezetését. A 41 éves, történész végzettségű, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató az MKI igazgatói székében Magyarics Tamás amerikanisztikaprofesszort váltja, aki ősztől Magyarország írországi nagykövete lesz. Zákonyi Botond kifejtette: úgy tervezi, hogy a magyar külügyminisztérium háttérintézményeként működő intézet tucatnyi kutatója rendszeresen előadásokat tart majd diplomatáknak, a hagyományos külpolitikai témák mellett tájékoztatást adnának például az Európai Unió intézményrendszerének változásairól. A történész az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után, az 1990-es években a Pro Minoritate alapítványnál az azonos című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok témakörét, valamint a közép-európai népek együttműködésének lehetőségeit tanulmányozta. A külügyminisztérium munkatársaként 2000 óta Délkelet-Európával, elsősorban Romániával, továbbá Törökországgal, Görögországgal és Ciprussal foglalkozott; diplomataként Romániában, Moldovában és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten volt külszolgálaton. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. augusztus 23.Alanyi jogú sajtó?Nem hozott meglepetést a Bethlen Gábor Alap döntése az Új Magyar Szó támogatási pályázatáról: a magyar állam 2011-ben is nulla forinttal járul hozzá az egyetlen országos romániai magyar napilap megjelenéséhez. A határon túli magyar kultúra támogatására létrehozott Bethlen Gábor Alapnak (BGA) a napokban közzétett pályázati eredményhirdetése szerint ugyanis hasonló döntés született, mint a Szülőföld Alap (a BGA elődje) tavaly őszi pályázatainak esetében: az akkor szétosztott, összesen 1,315 milliárd forint összegű támogatásból egyetlen forint sem jutott az ÚMSZ-nek, miközben a magyar állami költségvetési pénzekkel gazdálkodó intézmény bőkezűnek bizonyult a jelenlegi budapesti kormány „szívének kedves” erdélyi magyar médiával. Akadályverseny Az idei, két részletben meghirdetett támogatások esetében újdonság, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – gazdasági vállalkozások nem pályázhattak, ami – legalábbis formálisan – leszűkítette a médiaintézmények pályázási lehetőségeit, a sajtóintézményeket ugyanis zömmel kereskedelmi társaságok – korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok – működtetik. Ez nem jelentett azonban áthághatatlan akadályt a pályázni szándékozóknak, ugyanis – mint ahogyan tette azt például az Új Magyar Szó vagy a kolozsvári Szabadság napilap – az illető médiaintézmények a tulajdonos civil szervezetekkel pályáztak: a Free Press Alapítvánnyal, illetőleg a Minerva Művelődési Egyesülettel. Utóbbi sikerrel, még ha a támogatás összegével aligha lehetnek elégedettek kolozsvári lap pénzügyeinek irányítói: a kért ötmillió forintból alig 600 ezret ítélt meg számukra a Bethlen-alap az „első körben”. Igaz, a „második körben” ezt megtoldották további 700 ezer forinttal. Hasonlóan kis összeget kapott a Média Index egyesülettel pályázó Transindex portál, amelynek meg kellett elégednie szintén 600 ezer forinttal, a „második körben” azonban a „transindexesek” már nem jártak sikerrel: a Pénzcsinálók.ro honlap működtetésére vonatkozó pályázatukra nem kaptak támogatást. Magyarázatok Első látásra meglepőnek tűnhet, hogy nem jelennek meg a korábban menetrendszerűen pályázó médiaintézmények sorában a tavaly ősszel bőkezűen támogatott, a Fideszhez közel állónak tartott sajtóorgánumok. A 2010 őszi kiírás során a legnagyobb összegű támogatásban részesült Krónika lapigazgatója, Marton Sándor az ÚMSZ megkeresésére elmondta: az tántorította el őket a pályázástól, hogy idén csak civil szervezetek jelentkezhettek támogatásért. (A kiírás eme feltételét figyelmen kívül hagyó Hargita Népe Lapkiadó Kft. pályázatát például érvénytelennek is tekintették – szerk. megj.) Hasonlóan nem jelenik meg a pályázók listáján a tavaly szintén kiemelten támogatott Erdélyi Napló hetilap, illetve a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap. A kérdés kulcsa? Aligha hihető azonban, hogy éppen a magyar kormány szívéhez közel álló erdélyi médiaintézmények mondtak le a budapesti költségvetési pénzekről. A választ alighanem a budapesti kormánynak a határon túli támogatásokért felelős, azóta leváltott miniszteri biztosa lapunknak adott korábbi nyilatkozatában kell keresni. Néhány hónappal ezelőtt Ulicsák Szilárd az ÚMSZ-nek a Szülőfüld Alaphoz benyújtott pályázatok nagy mennyisége miatti „kezelhetetlenségre” panaszkodott. Ulicsák akkor elmondta, a tervek szerint a 2011-ben külön járnak el a „kis pályázókkal”, akik néhány százezer, legtöbb 2-3 millió forint összegű támogatásra számíthatnak – ha egyáltalán –, miközben az úgynevezett „kiemelt jelentőségű” intézményeket normatív alapon támogatják. Így vélhetően a Fidesz-közelinek tartott határon túli sajtó is lemondott az apró-cseprő támogatásokkal való bíbelődésről, és normatív alapon, tehát alanyi jogon jut magyar költségvetési támogatáshoz. Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. szeptember 5.BGA: egyszemélyes vezetésEgyszemélyű „vezetőség” irányítja a hét végétől a határon túli magyarok támogatásával foglalkozó Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt.-t, amelynek vezérigazgatójává Lélfai Koppányt nevezték ki. A BGA korábbi ügyvezetését ellátó igazgatóság megszűnik – közölte a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága. Egyszemélyű „vezetőség” irányítja a hét végétől a határon túli magyarok támogatásával foglalkozó Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt.-t, amelynek vezérigazgatójává Lélfai Koppányt nevezték ki. A BGA korábbi ügyvezetését ellátó igazgatóság megszűnik – közölte a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága. Az indoklás szerint a vezérigazgató kezében összpontosított vezetés költségtakarékos, a döntések előkészítése és a végrehajtás megszervezése pedig gyors és közvetlen lesz, az Alap működése hatékonyabbá válik. Lélfai Koppány a Fidesz önkormányzati képviselője Kispesten, kinevezésének pillanatában az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jogi és humánpolitikai főosztályát vezette. Mint korábban beszámoltunk róla, az alapkezelő eddigi vezetője, Ulicsák Szilárd és az igazgatóság több tagja augusztus elején adta be felmondását. Ulicsák április közepén került az alap forrásait koordináló zrt. élére, előtte miniszteri biztosként felügyelte a határon túli magyarok támogatáspolitikáját. Magyarországi lapok augusztusban arról cikkeztek, hogy a határon túli magyaroknak járó támogatások, az új pályázati rendszer kialakításának csúszása miatt kellett távozniuk a Bethlen Gábor Alap vezetőinek. Ezt utóbb Ulicsák tagadta, de felmondását azóta sem indokolta meg. Korábbi közlések szerint Ulicsák Szilárdnak ügyvezetőként szeptember közepéig kellett volna az alapkezelő élén maradnia, ám a vezetőváltást előbbre hozták. Az ÚMSZ múlt szerdán értesült arról, hogy az új vezérigazgató másnap, csütörtökön mutatkozik be beosztottjainak. A bemutatkozás azonban nem sikeredett túl jóra, ugyanis csütörtök délután a beosztottak még nem tudták pontosan az intézményvezető nevét. „Úgy rémlik, hogy Koppány a keresztneve” – mondta kérdésünkre az alapkezelő egyik munkatársa. A Bethlen Alap vezetőjére egyébként csak végrehajtói szerep hárul a határon túli támogatások szétosztásában. Az alappal egy háromtagú bizottság rendelkezik, amelynek Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár és Gál András Levente közigazgatási államtitkár a tagja. Új Magyar Szó (Bukarest) lapozás: 1-30 | 31-49
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
